Az 1967-es Eurovíziós Dalfesztivál volt a tizenkettedik Eurovíziós Dalfesztivál, melynek Ausztria fővárosa, Bécs adott otthont. A helyszín a bécsi Großer Festsaal der Wiener Hofburg volt.
A résztvevők
Dánia visszalépett, és csak az 1978-as Eurovíziós Dalversenyen tértek vissza. Ez volt az első alkalom, hogy egy ország több, mint egy évre visszalépett, és ennek következtében először fordult elő, hogy csökkent a résztvevők száma. Az 1967-es versenyen tizenhét dal alkotta a mezőnyt.
Másodszor vett részt a versenyen a norvég Kirsti Sparboe, az olasz Claudio Villa és a spanyol Raphael. A Luxemburgot képviselő görög Vicky Leandros öt évvel később, az 1972-es Eurovíziós Dalversenyen újból próbálkozott, és akkor már győzni tudott.
A verseny
Az Egyesült Királyságot képviselő Sandie Shaw előadása alatt egy kisebb technika nehézség adódott, ugyanis nem szólt a mikrofonja az első másodpercek alatt. Előadása amiatt is emlékezetes maradt, hogy mezítláb adta elő dalát.
A szavazás
Ismét módosítottak a szavazási rendszeren. Visszahozták az 1957-1961 között használt szavazási módot, vagyis az országok 10-10 zsűritaggal rendelkeztek, akik 1 pontot adtak az általuk legjobbnak ítélt dalnak. Újítás volt, hogy a zsűritagok felének harminc évesnél fiatalabbnak kellett lennie.
A szavazás a fellépési sorrendnek megfelelően zajlott: Hollandia volt az első szavazó, és Írország az utolsó. A szavazás során két ország váltotta egymást az élen: az első zsűri pontjai után Luxemburg állt az élre, ám ezután az Egyesült Királyság vette át a vezetést, és onnantól végig vezetve zárt az élen. A győztes dal a spanyol és a jugoszláv zsűri kivételével mindegyik szavazó országtól kapott legalább egy pontot.
A szavazás alatt a műsorvezetőnő, Erika Vaal követett el egy emlékezetes hibát: az olasz pontok után kihirdette a győztest, majd a közönség morajlása után észrevette a hibát, és sűrű bocsánatkérések közepette köszöntötte az utolsó, ír zsűrit.
Svájc másodszor végzett pont nélkül.
Az Egyesült Királyság fölényes, a verseny történetének egyik legnagyobb arányú győzelmét aratta. Ez volt az első győzelmük azután, hogy korábbi kilenc szereplésük során már ötször végeztek a második helyen. A Puppet on a String című dal pedig világsláger lett, annak ellenére, hogy az énekesnő, Sandie Shaw saját bevallása szerint utálta a dalt "az első hangtól az utolsóig".
Eredmények
1 |
Hollandia |
Therese Steinmetz |
Ring-dinge-ding |
14. |
2 |
Luxemburg |
Vicky Leandros |
L’amour est bleu |
4. |
3 |
Ausztria |
Peter Horten |
Warum es 100.000 Sterne gibt |
14. |
4 |
Franciaország |
Noëlle Cordier |
Il doit faire beau là-bas |
3. |
5 |
Portugália |
Eduardo Nascimento |
O vento mudou |
12. |
6 |
Svájc |
Géraldine |
Quel cœur vas-tu briser? |
17. |
7 |
Svédország |
Östen Warnerbring |
Som en dröm |
8. |
8 |
Finnország |
Fredi |
Varjoon - suojaan |
12. |
9 |
Németország |
Inge Brück |
Anouschka |
8. |
10 |
Belgium |
Louis Neefs |
Ik heb zorgen |
7. |
11 |
Egyesült Királyság |
Sandie Shaw |
Puppet on a String |
1. |
12 |
Spanyolország |
Raphael |
Hablemos del amor |
6. |
13 |
Norvégia |
Kirsti Sparboe |
Dukkemann |
14. |
14 |
Monaco |
Minouche Barelli |
Boum Badaboum |
5. |
15 |
Jugoszlávia |
Lado Leskovar |
Vse rože sveta |
8. |
16 |
Olaszország |
Claudio Villa |
Non andare più lontano |
11. |
17 |
Írország |
Sean Dunphy |
If I Could Choose |
2. |
forrás: wikipédia
|