Az 1973-as Eurovíziós Dalfesztivál volt a tizennyolcadik Eurovíziós Dalfesztivál, melynek Luxemburg fővárosa, Luxembourg adott otthont. A helyszín a luxembourgi Nouveau Théâtre volt.

A résztvevők

Először vett részt a versenyen Izrael, amely így a verseny első, földrajzilag nem Európához tartozó résztvevője lett.
Nem vett részt Ausztria és Málta. Pedig utóbbi már a fellépési sorrendben is helyet kapott, (6. hely, Norvégia és Monaco között), de a máltai műsorszolgáltató még a határidő előtt visszalépett a versenytől. Így összesen 17 dal versenyzett ebben az évben.
A finn Marion Rung az 1962-es Eurovíziós Dalfesztivál után másodszor vett részt. Ráadásul csakúgy, mint akkor, most is ő nyitotta a versenyt. Mivel angolul énekelt, így ő lett a verseny történetének első énekese, aki – legálisan – idegen nyelven énekelt. Az itt elért 6. helyezése egészen 2006-ig Finnország legjobb eredménye volt.
Ugyancsak másodszor vett részt az olasz Massimo Ranieri és a brit Cliff Richard is, aki 1968-ban mindössze 1 ponttal maradt le a győzelemről. Ebben az évben pedig 6 ponttal.
A verseny előtt plágiummal vádolták meg a spanyol Mocedades nevű együttest. Sokak szerint Eres Tú című daluk túlságosan hasonlított az 1966-os dalverseny jugoszláv indulójára, Berta Ambroľ Brez besed című dalára. A spanyolokat végül nem zárták ki, és a második helyen zárták a versenyt. A dal pedig világsláger lett, és spanyol nyelvű daltól szokatlan módon az amerikai Billboard Hot 100 lista 9. helyéig jutott.

A verseny

A szabályt, mely arra kötelezte a versenyzőket, hogy a képviselt ország egy hivatalos nyelvén énekeljenek elvetették, így néhány ország angolul énekelt, míg a norvég együttes megpróbálta mindegyik résztvevő ország nyelvét megszólaltatni. A főleg angol és francia nyelvű dal tartalmazott olasz, spanyol, holland, német, ír, héber, szerbhorvát, finn, svéd és norvég nyelvű szavakat is.
Először történt meg, hogy egy nő vezényelte a zenekart. A svéd Monica Dominique volt az első női karmester a dalversenyen. Öt dallal később követte őt kolléganője, az izraeli Nurit Hirsh.
A versenyt beárnyékolták a müncheni 1972. évi nyári olimpiai játékokon történtek.Sokan terrortámadástól tartottak, ezért szokatlanul nagy volt a helyszínen a biztonsági készültség. A BBC kommentátora, Terry Wogan elmondása szerint a rendező azt tanácsolta a közönség soraiban helyet foglalóknak, hogy maradjanak ülve miközben tapsolnak, különben azt kockáztatják, hogy lelövik őket a biztonsági emberek.
Terry Wogan ebben az évben először volt a BBC kommentátora. Később 1978-ban, majd 1980-tól 2008-ig minden dalversenyen ellátta ezt a feladatot.

A szavazás

A szavazás lebonyolítása az 1971-es Eurovíziós Dalfesztiválon bevezetett módon történt. Mindkét ország a helyszínre küldött két zsűritagot. Az egyik zsűritagnak huszonöt évnél fiatalabbnak, a másiknak huszonöt évnél idősebbnek kellett lennie. A műsorvezető háromszor kettes csoportokban szólította a zsűritagokat, akik egy és öt között pontozták az összes dalt. (Kivéve természetesen a sajátjukat.) Tehát a két zsűritag együtt minimum kettő és maximum tíz pontot adott a többi ország dalára. Így mindegyik dal összesen minimum harminckettő és maximum százhatvan pontot kaphatott. Az új szavazási rendszer nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, így ez volt az utolsó alkalom, hogy ezt a módot alkalmazták.
A szavazás során az előző két évhez hasonlóan háromszor kettes csoportokban szólították a zsűritagokat. (Kivéve az utolsó csoport, amelyet csak a francia és az izraeli zsűri tagjai alkottak.) Az első két csoport után az Egyesült Királyság állt az élen, majd Luxemburg vette át a vezetést. Bár a brit dalnak még sikerült visszavennie a vezetést, az utolsó két csoport pontjainak köszönhetően Luxemburg zárt az élen, és a brit dalt végül még a spanyol is megelőzte, amely viszont egyszer sem állt az élen a szavazás során. A győztes dal három zsűritől – svájci, brit, francia – gyűjtötte be a maximális tíz pontot.
Luxemburg negyedszer diadalmaskodott, és az első ország lett, amelyik egymást követő két évben tudott győzni úgy, hogy nem kellett megosztania az első helyet mással. (Ugyanis Spanyolország 1969-es második győzelmét három másik országgal holtversenyben aratta.)

Eredmények

forrás: wikipédia