Az 1984-es Eurovíziós Dalfesztivál volt a huszonkilencedik Eurovíziós Dalfesztivál, melynek Luxemburg fővárosa, Luxembourg adott otthont. A helyszín a luxembourgi Théâtre Municipal volt.
A résztvevők
Egy év kihagyás után tért vissza Írország. Görögország és Izrael visszalépett, így 19 dal versenyzett.
Izrael távolmaradásának oka, hogy a verseny napja egybeesett az izraeli Megemlékezés Napjával. Az izraeli induló Ilanit Balalaika című dala lett volna. Az énekesnő korábban két alkalommal, 1973-ban és 1977-ben képviselte hazáját a versenyen.
Az 1972-es Eurovíziós Dalfesztivál után másodszor vett részt a német Mary Roos, illetve 1982 után a jugoszláv Izolda Barudžija. Az itt második helyezett ír Linda Martin később, 1992-ben győzni tudott.
A verseny
Az est házigazdája a mindössze tizenkilenc éves Désirée Nosbusch volt, aki – akkoriban szokatlan módon – meglehetősen könnyed stílusban vezette a műsort. A verseny során bemutatta bámulatos nyelvtudását: a felvezető szövegeket angolul, németül, franciául és luxemburgi nyelven is elismételte.
Először fordult elő a dalverseny történetében, hogy a közönség fújolt egy dal után. Ez az Egyesült Királyságot képviselő Belle & the Devotions együttes produkcióját követően történt. Valószínűleg ennek oka az volt, hogy nem sokkal a verseny előtt egy 0:4-re végződött Luxemburg-Anglia labdarúgó-mérkőzés után dőlt el, hogy Anglia nem jutott ki az 1984-es labdarúgó-Európa-bajnokságra, és a csalódott angol szurkolók a meccs után Luxembourg városában okoztak botrányt.
A szavazás
A szavazási rendszer megegyezett az 1980-as versenyen bevezetettel. Minden ország a kedvenc 10 dalára szavazott, melyek 1-8, 10 és 12 pontot kaptak. A szóvivők növekvő sorrendben hirdették ki a pontokat.
A szavazás izgalmasan alakult, az utolsó, portugál zsűri előtt 141-135-re vezetett Svédország Írország előtt. Azonban az utolsó zsűri mindössze két pontot adott az ír, és négyet a svéd dalnak, így végül Svédország nyerte meg a versenyt. Az ABBA 1974-es diadala után ez volt a második alkalom, hogy Svédország tudott győzni.
A Diggi-Loo Diggi-Ley című dalt a három Herrey-fivér adta elő. Az előadás az énekesek által viselt aranycipőkről – amelyekről maga a dal is szólt – maradt emlékezetes. Az Eurovíziós Dalfesztivál dalainak szövegét összegyűjtő diggiloo.net weboldal is e győztesről kapta a nevét.
A győztes svéd, és a negyedik helyen végzett dán dal mindegyik zsűritől kapott pontot.
Máig ez az utolsó alkalom, hogy a fellépési sorrendben elsőként előadott dal győzött.
Eredmények
1 |
Svédország |
Herreys |
Diggi-Loo Diggi-Ley |
1. |
2 |
Luxemburg |
Sophie Carle |
100% d'amour |
10. |
3 |
Franciaország |
Annick Thoumazeau |
Autant d'amoureux que d'étoiles |
8. |
4 |
Spanyolország |
Bravo |
Lady, Lady |
3. |
5 |
Norvégia |
Dollie de Luxe |
Lenge leve livet |
17. |
6 |
Egyesült Királyság |
Belle & the Devotions |
Love Games |
7. |
7 |
Ciprus |
Andy Paul |
Άννα Μαρία Λέν (Anna Maria Lena) |
15. |
8 |
Belgium |
Jacques Zegers |
Avanti la vie |
5. |
9 |
Írország |
Linda Martin |
Terminal 3 |
2. |
10 |
Dánia |
Hot Eyes |
Det lige det |
4. |
11 |
Hollandia |
Maribelle |
Ik hou van jou |
13. |
12 |
Jugoszlávia |
Vlado és Izolda |
Ciao, amore |
18. |
13 |
Ausztria |
Anita |
Einfach weg |
19. |
14 |
Németország |
Mary Roos |
Aufrecht geh'n |
13. |
15 |
Törökország |
Beş Yıl Önce, On Yıl Sonra |
Halay |
12. |
16 |
Finnország |
Kirka |
Hengaillaan |
9. |
17 |
Svájc |
Rainy Day |
Welche Farbe hat der Sonnenschein? |
16. |
18 |
Olaszország |
Alice és Franco Battiato |
I treni di Tozeur |
5. |
19 |
Portugália |
Maria Guinot |
Silêncio e tanta gente |
11. |
forrás: wikipédia
|