Az 1994-es Eurovíziós Dalfesztivál volt a harminckilencedik Eurovíziós Dalfesztivál, melynek Írország fővárosa, Dublin adott otthont. A helyszín a dublini Point Theatre volt.
A résztvevők
A Szovjetunió és Jugoszlávia felbomlása, illetve a Vasfüggöny megszűnése után rengeteg új ország kívánt csatlakozni a versenyhez. Így szükségessé vált, hogy az EBU változtasson a verseny lebonyolítási rendszerén, azonban a döntő létszámát nem kívánták növelni. A helyzet megoldására bevezették azt a szabályt, hogy az előző év utolsó öt helyezettje – ebben az esetben Izrael, Dánia, Szlovénia, Törökország és Belgium – nem vehet részt. Az EBU biztosította ezen országokat arról, hogy a következő, 1995-ös versenyen mindenképpen részt vehetnek.
Az olasz RAI ebben az évben nem kívánt versenyezni, a luxemburgi RTL pedig úgy döntött, hogy többé nem vesz részt a dalversenyen, így az 1993-as dal vált Luxemburg utolsó indulójává.
Így jutott hely a hét kelet-európai debütálónak, melyek Észtország, Lengyelország, Litvánia, Oroszország, Románia, Szlovákia és Magyarország voltak.
Ezúttal is több olyan előadó versenyzett, akik már korábban is részt vettek. A ciprusi Evridiki 1992 után tért vissza. (Később, 2007-ben még egyszer részt vett.) Már harmadszor szerepelt az 1985-ös versenyen győztes norvég Elisabeth Andreassen, illetve az izlandi Sigga, aki 1990-ben és 1992-ben is egy együttes tagjaként volt sikeres, ám ezúttal szólóban képviselte hazáját.
A magyar induló Bayer Friderika volt, aki a Magyar Televízió által rendezett nemzeti döntőn nyerte el az indulás jogát. Dublinban a negyedik helyen végzett, mely az eddigi legjobb magyar szereplés.
A verseny
Az először résztvevő Lengyelország okozott konfliktust, mikor az énekesnő, Edyta Górniak megszegte a szabályokat azzal, hogy angolul énekelt a zsűrik által megtekintett próbán. (A szabályok értelmében minden ország zsűrijének kötelező volt megnéznie a főpróbát, mert ha bármi probléma történt volna a verseny estéjén, akkor a próbáról készült felvételt közvetítette volna a televízió.) Hat ország vélte úgy, hogy emiatt Lengyelországot ki kéne zárni a versenyből, de a szabályok szerint tizenháromra lett volna szükség ehhez, így ez nem történt meg. Edyta Górniak végül a második helyen végzett, ami a legjobb eredmény az először résztvevő ország számára.
A verseny egy látványos megnyitóval kezdődött, a műsorvezetők a terem tetejéből leereszkedő emelvényen érkeztek meg a színpadra. A Paula Farrell által tervezett színpadon az amerikai talkshow-k díszletére emlékeztető, éjszakai fényben úszó felhőkarcolók szolgáltatták a hátteret a produkciókhoz.
A dalok utáni szünetben debütált a Michael Flatley vezette Riverdance ír sztepptánc-együttes, amely világhírre tett szert a verseny után.
A szavazás
A szavazási rendszer megegyezett az 1980-as versenyen bevezetettel. Minden ország a kedvenc 10 dalára szavazott, melyek 1-8, 10 és 12 pontot kaptak. A szóvivők növekvő sorrendben hirdették ki a pontokat.
A magyar pontok kihirdetője Bradányi Iván volt.
A szavazás elején úgy tűnt, hogy az először résztvevő Magyarország fölényes győzelem elébe néz, ugyanis az első három zsűri – svéd, finn és a házigazda ír – a magyar dalnak adta a maximális 12 pontot. Írország azonban hamar átvette a vezetést, és végül az első ország lett, amely áttörte a 200-as határt. Magyarország a negyedik helyen zárta a versenyt, mely az eddigi legjobb magyar szereplés. A nem mindennapi kezdés pedig két rekordot is jelentett: ez a verseny történetében az egyetlen alkalom arra, hogy a szavazás során az első három 12 pontot ugyanaz az ország kapta, és Magyarország az egyetlen ország, mely a debütálásán rögtön az első zsűritől – valójában az első háromtól is – 12 pontot kapott. (A másik véglet Ausztria, amely 1989-ben kapott először 12 pontot az 1975 óta érvényben lévő szavazási rendszerben, vagyis tizennégy évet kellett várnia rá.)
Írország rekordot jelentő hatodik alkalommal nyerte meg a versenyt, és az első ország lett, melynek sorozatban háromszor sikerült győznie! Lengyelország második helye a legjobb eredmény egy debütáló ország számára.
Litvánia nulla ponttal zárta a versenyt. Portugália 1964-es debütálása után ez volt a második alkalom, hogy egy először résztvevő ország pont nélkül végzett, és a balti állam 1999-ig nem is tért vissza.
Eredmények
1 |
Svédország |
Marie Bergman és Roger Pontare |
Stjärnorna |
13. |
2 |
Finnország |
CatCat |
Bye Bye Baby |
22. |
3 |
Írország |
Paul Harrington és Charlie McGettigan |
Rock ’n’ Roll Kids |
1. |
4 |
Ciprus |
Ευρυδίκη (Evridiki) |
Είμαι άνθρωπος κι εγώ (Ime Anthropos Ki Ego) |
11. |
5 |
Izland |
Sigga |
Nætur |
12. |
6 |
Egyesült Királyság |
Frances Ruffelle |
Lonely Symphony (We Will Be Free) |
10. |
7 |
Horvátország |
Tony Cetinski |
Nek' ti bude ljubav sva |
16. |
8 |
Portugália |
Sara |
Chamar a música |
8. |
9 |
Svájc |
Duilio |
Sto pregando |
19. |
10 |
Észtország |
Silvi Vrait |
Nagu merelaine |
24. |
11 |
Románia |
Dan Bittman |
Dincolo de nori |
21. |
12 |
Málta |
Chris és Moira |
More Than Love |
5. |
13 |
Hollandia |
Willeke Alberti |
Waar is de zon? |
23. |
14 |
Németország |
MeKaDo |
Wir geben 'ne Party |
3. |
15 |
Szlovákia |
Tublatanka |
Nekonečná pieseň |
19. |
16 |
Litvánia |
Ovidijus Vyšniauskas |
Lopšinė mylimai |
25. |
17 |
Norvégia |
Elisabeth Andreassen és Jan Werner Danielsen |
Duett |
6. |
18 |
Bosznia-Hercegovina |
Alma és Dejan |
Ostani kraj mene |
15. |
19 |
Görögország |
Κώστας Μπίγαλης (Costas Bigalis) & The Sea Lovers |
Το τρεχαντήρι (Ντίρι ντίρι) (To Trehandiri (Diri Diri)) |
14. |
20 |
Ausztria |
Petra Frey |
Für den Frieden der Welt |
17. |
21 |
Spanyolország |
Alejandro Abad |
Ella no es ella |
18. |
22 |
Magyarország |
Friderika |
Kinek mondjam el vétkeimet? |
4. |
23 |
Oroszország |
Юдифь (Youddiph / Jugyif) |
Вечный странник (Vyechniy strannik / Vecsnij sztrannyik) |
9. |
24 |
Lengyelország |
Edyta Górniak |
To nie ja |
2. |
25 |
Franciaország |
Nina Morato |
Je suis un vrai garçon |
7. |
forrás: wikipédia
|