Az 1997-es Eurovíziós Dalfesztivál volt a negyvenkettedik Eurovíziós Dalfesztivál, melynek Írország fővárosa, Dublin adott otthont. A helyszín – négy év alatt már a harmadik alkalommal – a dublini Point Theatre volt.

A résztvevők

Az 1993-as Eurovíziós Dalfesztivál óta először csatlakozott a mezőnyhöz Olaszország. Azonban a verseny után a RAI bejelentette, hogy többé nem kíván részt venni, így az ez évi volt az utolsó olasz induló a dalversenyen egészen 2011-ig.
Az EBU módosított a kieséses rendszeren. Ezentúl nem az előző év utolsó öt helyezettje esett ki, hanem az előző öt verseny alapján számított átlagos pontszám alapján döntötték el a résztvevőket. Ez a rendszer 2001-ig maradt érvényben.
A magyar képviselő a V.I.P. együttes volt. Miért kell, hogy elmenj? című dalukkal a Magyar Televízió által rendezett nemzeti döntőn nyerték el az indulás jogát. Dublinban 39 ponttal a 12. helyen végeztek.
1996 után sorozatban másodszor versenyzett a török Şebnem Paker és az észt Maarja-Liis Ilus is. 1994 után szintén másodszor szerepelt a bosnyák Alma Čardžić.

A verseny

A dalversenyek korábban főleg az idősebb korosztályhoz szóltak. Például hagyományosan a nézőtéren öltönyben és estélyiben foglaltak helyet a nézők. Az ír szervezők ezúttal megpróbáltak a fiatalok felé nyitni. Felkérték társműsorvezetőnek a népszerű ír fiúcsapat, a Boyzone frontemberét, Ronan Keatinget, és az együttes a dalok utáni szünetben is fellépett.
Először tették lehetővé az indulók számára, hogy a zenekar helyett a zene teljes egészében felvételről szóljon, majd az 1999-es versenyen már nem is volt zenekar.

A szavazás

A szavazási rendszer megegyezett az 1980-as versenyen bevezetettel. Minden ország a kedvenc 10 dalára szavazott, melyek 1-8, 10 és 12 pontot kaptak. A szóvivők növekvő sorrendben hirdették ki a pontokat.
Néhány ország (Ausztria, Németország, Svédország, Svájc és az Egyesült Királyság) első alkalommal tesztelte a telefonos közönségszavazást. A következő évben már az országok többsége így szavazott.
Érdekesség, hogy először fordult elő, hogy a görög zsűri pontot adott Törökországnak, annak ellenére, hogy a két ország ekkor már több, mint húsz éve versenyzett.
Norvégia és Portugália pont nélkül zárta a versenyt.
A magyar pontok kihirdetője Albert Györgyi volt.
A szavazás során az Egyesült Királyság sorozatban ötször kapott 12 pontot – a magyar zsűri nyitotta a sort –, ezzel beállították Izrael 1978-as rekordját. Összesen pedig akkor rekordot jelentő tíz alkalommal kapták meg a maximális 12 pontot. (Ezt a rekordot később a 2005-ös győztes is beállította, majd 2009-ben a tizenhat 12 pontot kapó norvég győztes megdöntötte.)
A brit dal szintén rekordmennyiségű 227 ponttal zárt, amely a maximálisan megszerezhető 288 pontnak a 78,82%-a. Ezzel az 1976-os és az 1982-es győztes után Katrina Leskanich Love Shine a Light című dala a dalverseny történetének harmadik legsikeresebb dala. Ez volt az Egyesült Királyság ötödik – és eddig utolsó – győzelme.

Eredmények

forrás: wikipédia