A 2005-ös Eurovíziós Dalfesztivál volt az ötvenedik Eurovíziós Dalfesztivál, melynek Ukrajna fővárosa, Kijev adott otthont. A helyszín a kijevi Palace of Sports volt.

A résztvevők

Először vett részt a versenyen Bulgária és Moldova, míg Magyarország hat éves kihagyás után, az 1998-as Eurovíziós Dalfesztivál óta először vett részt. Összesen harminckilenc ország szerepelt a kijevi megmérettetésen.
Libanon is csatlakozni kívánt, ám végül az EBU kizárta őket, mert a libanoni műsorszolgáltató kijelentette, hogy az izraeli dal alatt reklámot fognak adni. Mivel mindez a határidő lejárta után történt, a Télé Liban pénzbüntetést és három éves eltiltást is kapott. A libanoni induló Aline Lahoud Quand Tout S'Enfuit című dala lett volna.
A magyar induló a NOX együttes volt, akik a Magyar Televízió által rendezett nemzeti döntőn nyerték el az indulás jogát Forogj, világ! című dalukkal, melyet a görög dal mellett a végső győzelemre is esélyesnek tartottak a fogadóirodák.
A mezőnyben több olyan versenyző volt, akik már korábban is részt vettek a dalfesztiválon. A máltai Chiara Siracusa 1998-ban a harmadik helyen végzett, míg a görög Helena Paparizou 2001-ben érte el ugyanezt. Ugyancsak másodszor szerepelt az izlandi Selma Björnsdóttir, aki 1999-ben Izland legjobb eredményét elérve a második helyen végzett. A ciprusi Constantinos Christoforou pedig 1996 és 2002 után már a harmadik alkalommal lépett színpadra.

A verseny

Az est házigazdái Marija Jefroszinyina és Pavlo Silko voltak. A verseny mottója Ébredés volt.
A döntő több, mint három és fél órásra nyúlt, főleg a hosszú szavazási procedúra miatt. Emiatt ez volt az utolsó alkalom, hogy az országok szóvivő egyesével kihirdették a pontokat. 2006-tól az első hét pont automatikusan megjelent a képernyőn, és csak a 8, 10 és 12 pontot mondták be külön.
A szavazás menetét a fellépési sorrend alapján határozták meg. Először az elődöntőben kiesett országok szavaztak (Ausztriától Lengyelországig), majd pedig a döntősök, szintén a fellépés sorrendjében. (Magyarországtól Franciaországig)

A szavazás

A szavazási rendszer megegyezett az 1980-as versenyen bevezetettel. Minden ország a kedvenc 10 dalára szavazott, melyek 1-8, 10 és 12 pontot kaptak. A szóvivők növekvő sorrendben hirdették ki a pontokat.
A döntőben az automatikusan finalista Négy Nagy ország és a házigazda Ukrajna végzett az utolsó öt helyen.
Magyarország a döntőben 97 ponttal a 12. helyen végzett. Az elődöntőből 167 pontot gyűjtve az ötödik helyen jutott tovább a NOX. A magyar pontok beolvasója Demcsák Zsuzsa volt.
A szavazás során Helena Paparizou akkor rekordot jelentő 10 alkalommal kapta meg a maximális 12 pontot. (Az 1997-es győztes rekordját állította be ezzel.) A rekordot 2009-ben Norvégia döntötte meg, tizenhat 12 ponttal, majd Alexander Rybak rekordját 2012-ben Loreen tizennyolc 12 ponttal.
Ez volt Görögország első győzelme, Málta pedig 2002 után másodszor végzett a második helyen.
Érdekesség, hogy a debütáló Moldova először nem adott 12 pontot Romániának, mindössze 7-et.

Elődöntő

• Az első tíz helyezett jutott tovább a döntőbe. (A továbbjutók kiemelve.)

Döntő

A döntő 24 résztvevője:

• Az automatikusan döntős "Négy Nagy" (Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Spanyolország)
• A 2004-es Eurovíziós Dalfesztivál első tíz helyezettje
• Az elődöntő első tíz helyezettje

forrás: wikipédia