A 2006-os Eurovíziós Dalfesztivál volt az ötvenegyedik Eurovíziós Dalfesztivál, melynek Görögország fővárosa, Athén adott otthont. A helyszín az athéni Olimpiai Sportkomplexum volt.

A résztvevők

Először vett részt a versenyen Örményország, és az első ország lett, amely egyszerre nyitotta és zárta a versenyt, ugyanis az elődöntő első helye után a döntő fellépési sorrendjében az utolsó helyre sorsolták őket.
Nem vett részt ebben az évben Ausztria és Magyarország, illetve a határidő után lépett vissza Szerbia és Montenegró, miután az államszövetség két tagja nem tudott megegyezni a nemzeti döntőn, hogy szerb vagy montenegrói indulót válasszanak, így végül a visszalépés mellett döntöttek. Az EBU a helyzetre való tekintettel úgy döntött, hogy nem szab ki büntetést, csak a részvételi díj kifizetésére kötelezi őket. Emellett egyedülálló módon engedélyezték, hogy szavazzanak. Így először fordult elő, hogy egy nem résztvevő ország is szavazott.
Több énekes is volt a mezőnyben, akik már korábban is versenyeztek. Másodszor vett részt a lengyel Ich Troje együttes, az izraeli Eddie Butler, illetve a máltai Fabrizio Faniello, aki 2001-ben kilencedik volt, ám ezúttal az utolsó helyen zárt. A hazai színeket képviselő Anna Vissi pedig 1980 és 1982 után már harmadszor csatlakozott a mezőnyhöz. Hozzá hasonlóan harmadszor versenyzett a svéd Carola Häggkvist, aki 1983-ban 3. volt, az 1991-es Eurovíziós Dalfesztiválon pedig diadalmaskodni tudott.
Két olyan induló is volt, akik ekkor már Európa-szerte ismertek voltak: a spanyol Las Ketchup és a belga Kate Ryan is esélyesnek számított a verseny előtt, rossz szereplésük meglepetést okozott.

A verseny

A verseny műsorvezetői Maria Menounos és Sakis Rouvas volt. Rouvas a 2004-es Eurovíziós Dalfesztiválon maga is képviselte Görögországot és a harmadik helyen végzett. A verseny mottója Érezd a ritmust! volt.
Az izlandi induló Silvia Night okozott konfliktust a próbák alatt. Az EBU már kizárással is fenyegette az izlandiakat, mert az énekesnő a próbák alatt folyamatos káromkodással fejezte ki nemtetszését, és a szabályokat megszegve a dal közben is káromkodott. Silvia Night valójában csak egy kitalált figura volt, akit egy izlandi színésznő, Ágústa Eva Erlendsdóttir alakított, és a botrányos viselkedés is előre eltervezett volt. Ennek ellenére a próbákon és a versenyen is kifütyülte a görög közönség, akárcsak a litván dalt, melyet címe miatt – "Mi vagyunk az Eurovízió győztesei" – kritizáltak.

A szavazás

A szavazási rendszer megegyezett az 1980-as versenyen bevezetettel. Minden ország a kedvenc 10 dalára szavazott, melyek 1-8, 10 és 12 pontot kaptak. A szóvivők növekvő sorrendben hirdették ki a pontokat.
Először fordult elő, hogy a szavazás menetét egy korábban megtartott sorsolással döntötték el. A műsoridő csökkentése érdekében az országok szóvivői csak a 8, 10 és 12 pontot hirdették ki, a pontok egytől hétig automatikusan megjelentek a képernyőn. Ezt az eljárást azóta is alkalmazzák a dalversenyek döntőiben.
Finnország első győzelmét aratta. Az 1961-es Eurovíziós Dalfesztiválon debütáló ország rekordnak számító 45 évet várt erre. Korábban a legjobb helyezésük egy 6. hely volt 1973-ban.

Elődöntő

• Az első tíz helyezett jutott tovább a döntőbe. (A továbbjutók kiemelve)

Döntő [szerkesztés]

A döntő 24 résztvevője:

• Az automatikusan döntős "Négy Nagy" (Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Spanyolország)
• A 2005-ös Eurovíziós Dalfesztivál első tíz helyezettje
• Az elődöntő első tíz helyezettje

forrás: wikipédia